A második fecske
A vízerőművek tározóit leszámítva, a világ legnagyobb energiatárolói általában olvasztott sót használnak, az akkumulátoros rendszerek (BESS) általában inkább a pár száz MWh-s szinten mozognak.
A kalifornia Moss Landing project lépte át elsőként a BESS rendszerek közül a GWh-s küszöböt, ez ugyanis 400 MW teljesítményre képes és 1,6 GWh kapacitással rendelkezik. Most Kanadában az NRStor inc. készül egy GWh-s rendszer kiépítésre, amely 2025-ben működésbe is léphet.
Az Oneida Energy Storage Project a 13 milliós Ontario államban kap helyet, és feladata az lesz, hogy gázerőműveket kiváltva segítse a csúcsidőszak fogyasztását kielégíteni.
A 438 millió dolláros, nagyjából 155 milliárd forintos beruházás eredményeképp egy 250 MW teljesítményű és 1000 MWh kapacitású energiatároló kerül telepítésre, amely annyi CO2-t spórol meg a szolgáltatónak, mintha 40 ezer hagyományos autót kivonnának a forgalomból.
A vállalat a Tesla Megapack rendszerét választotta – ha jól számolunk, nagyjából 250-260 Megapack 2 XL kerülhet telepítésre. A csúcsidőszak kisegítésén kívül a hálózati kiegyenlítésben is részt vállal majd az akkutelep.
Ontario energiatermelése egyébként meglehetősen tiszta, már, ha csak a CO2 lábnyomot nézzük. 2021-ben az elektromos áram 58%-át atomerőműben, 24%-át vízerőműben, 8,6%-át pedig gázerőművekben állították elő. A BESS rendszerek elsősorban a 8,4% szél és a 0,5% körüli napelemes termelés raktározásában segíthetnek.
