A háztartási napelemek betiltását a kormány az elégtelen elektromos hálózattal indokolta, a szakma azonban egyedi elbírálást tartana indokoltnak, mivel a hálózat jelentős része gond nélkül elbírná a napelemeket.
Sajnos én egy problémás trafókörzetben élek, már 2021-ben beszámoltam róla, hogy át kellett kötnöm az egy fázisú invertert egy alacsonyabb feszültségű fázisra, de 2022 tavaszára annyira megszaporodtak a környéken a naperőművek, hogy már mindhárom fázison állandósult a probléma. Az erősen ingadozó, éjjel 190-200 voltra csökkenő, napsütéses időben a 248-253 voltot elérő hálózati feszültség hatására az invertereim többet álltak túl magas feszültség miatt, mint termeltek. A problémát természetesen többször bejelentettem az illetékes áramszolgáltatónak, akik jöttek, mértek, megállapították, hogy igazam van, 5000 Ft kötbért fizettek, fejlesztést ígértek.
Kitartással fogadtam a tavaly októbertől decemberig tartó havi 5-8 egész napos tervezett áramszünetet, reménykedve a probléma megoldásában. A környékünkön a fa oszlopokat betonra cseréltek, melyekre új légkábelt is felszereltek. Sajnos a probléma maradt, amint kisüt a nap, az inverter továbbra is leáll a túl magas hálózati feszültség miatt. Amellett, hogy újra és újra panaszt teszek, szerettem volna házon belül is megtenni, amit lehet. Igyekszem minden nagyfogyasztót, így az elektromosautó-töltést is a napsütéses órákra időzíteni, de ez nem könnyű, gyakorlatilag a teljes termelésem fel kellene használni 9:00-15:00 között, mivel már olyankor is túl magas a hálózati feszültség, amikor az én inverterem épp ki van kapcsolva.
Amellett, hogy nem autózok eleget ahhoz, hogy minden nap reggeltől délutánig töltsem a villanyautót, nem is komfortos állandóan a feszültséget figyelni és indítani a töltést, amint kisüt a nap, majd leállítani, amikor felhősebb lesz az idő (hiszen nem akarok „feleslegesen” tölteni, hogy a holnapi napsütésre is maradjon hely az akkumulátorban). Egy ideje keresem az automatizálási lehetőséget, de dobozosan egyik cégnél sem találtam olyan elektromosautó-töltőt, amely a hálózati feszültség változásától függően indítaná és állítaná le a töltést, esetleg változtatná a töltőáramot.
Az autó töltést egyelőre nem sikerült megoldanom, de egyéb fogyasztók feszültségtől függő kapcsolására úgy tűnik bevált az eszköz. A használatba vétel roppant egyszerű volt. Az aprócska gyorsbeállítási útmutatóról leolvastam a mobilommal a QR kódot, feldobta a telepítendő applikációt, amit telepítettem és egy email cím megadását követően kész is volt a regisztráció.
Az eszközt konnektorba dugva és a bekapcsoló gombot hosszan nyomva párosítás módba lépett. A mobilon az alkalmazásban engedélyeztem a Blutetooth hozzáférést, így pillanatok alatt meg is találta az eszközt. Kérte az otthoni Wi-Fi jelszavát, amint megadtam azonnal tudtam kézzel kapcsolgatni a mobilról. Az eszköz tulajdonságaiban látom az éppen felhasznált teljesítményt, az energiafogyasztás naplózására is alkalmas, de számomra a legfontosabb, hogy ott volt a hálózati feszültség is.
Az applikációban lehetőség van különféle szabályok megadására, roppant egyszerűen. Egy feltételhez rendelhetünk egy tevékenységet, így első körben beállítottam, hogy 249 V feszültségnél kapcsoljon be, 243-nál pedig ki az eszköz. Szükség lett némi finomhangolásra is, ugyanis az eszköz által mért feszültség következetesen 4-5 volttal alacsonyabb, mint az inverter kijelzőjén látható. Nem egy esetlegesen rossz minőségű kábelezés okozza az eltérést, mivel a közvetlenül az eszköz mellé csatlakoztatott fogyasztásmérő is egyetért az inverterrel.
Az tűnt működőképes beállításnak, hogy 246 V-nál kapcsoljon be, a kikapcsoláshoz pedig egy 30 másodperces késleltetést is beállítottam, azaz ha legalább fél percig 240 V alatti a feszültség, akkor kapcsoljon ki. A konnektorba egy 1 kW-os hősugárzót dugtam a teszthez, ez többnyire elég, hogy 253 V alatt maradjon a hálózati feszültség, amikor kisüt a nap, de ha magasabbra nő a termelés, akkor 2,5-3 kW-os terhelésre lenne szükségem.
Az első napsütéses februári hét után a tapasztalatok biztatók. További finomhangolásként olyan feszültség és késleltetés értékeket kellett találni, hogy a hősugárzó ne kapcsolgasson túlságosan sűrűn be- és ki, ugyanakkor minél kevesebbet működjön feleslegesen. A hét végére beállt rendszerben a fűtésre „elpazarolt” energia a napi termelés 15-20%-a volt. Nézőpont kérdése, hogy ez sok vagy kevés. Ha azt nézem, hogy gázkazánnal vagy klímával harmad áron fűthetnék, akkor rengeteg. A másik oldalról tekintve ezzel „csak” a termelésem 20%-a megy veszendőbe és nem kapcsol ki- és be naponta 15-20× az inverter, amely vélhetően annak élettartamára is pozitív hatást gyakorol.
Az eszközre írtak szerint akár 4,2 kW kapcsolására is alkalmas, én azonban nem szeretném feszegetni a határokat, főleg, hogy olyankor is működni kellene a feszültségcsökkentésnek, amikor nem vagyunk itthon, az álmoskönyv szerint azonban nem szerencsés az üres házban kínai konnektorba dugott 3 kW-os hősugárzót üzemeltetni. Ezért hosszabb távon vezérlőjelnek szeretném használni a konnektoros eszközt, amivel a téli időszakban a padlófűtés körbe szerelt elektromos fűtőpatront, nyáron pedig a kertet öntöző szivattyúkat tervezem kapcsolni. A legjobb persze az lesz, ha sikerül az autó töltést is feszültség-függővé tenni…
