Taylor az elkészült grafikont a Twitteren osztotta meg, és ezen az látható, hogy a nap- és a szélenergia gyorsabban tud növekedni, mint az atomenergia. Az első években a két termelési mód még fej-fej mellett haladt, de a nukleáris energia S-görbéje viszonylag gyorsan ellaposodott. Kiemelném, hogy grafikon a ténylegesen megtermelt energiát tartalmazza, nem a névleges kapacitást.
Érdemes az atomenergia esetét külön is megnézni: az Our World in Data grafikonján azt láthatjuk, hogy a 90-es években kezdett lassulni a növekedés, 2006 óta pedig lényegében egy helyben toporog a szektor.
Mi erre a magyarázat? Egy korábbi cikkünkben már részletesebben foglalkoztunk a kérdéssel, de röviden összefoglalva arról van szó, hogy az atomerőművek építése az idő előrehaladtával egyre drágább és drágább lett. Ennek az a fő oka, hogy minden ilyen beruházás elsősorban egy gigantikus építkezést jelent, márpedig az építkezések egyre drágábbak a munkaerő költségének folyamatos emelkedése miatt. Természetesen sok más egyéb tényező is hozzájárul a nukleáris ipar növekedési problémáihoz, de véleményem szerint ez a fundamentális ok.
A spektrum másik végletét a gyorsan növekvő, agilis napenergia jelenti. A technológia moduláris, a sivatagokban felépített gigawattos léptékű naperőművektől a háztetőre szerelt néhány panelből álló kis rendszerekig bárhol és bármilyen méretben alkalmazható, ami nem mondható el az atomreaktorokról. Ennél is fontosabb azonban, hogy egy naperőmű megvalósítása során a standardizált komponensek (napelem, inverter, stb.) legyártása teszi ki a beruházás egy igen jelentős részét, amihez viszonylag kevés építési munka társul, márpedig a gyártás Wright törvényének engedelmeskedve egyre olcsóbbá válik.
Van azonban még valami, ami a nap- és szélenergiánál is gyorsabban növekszik, mégpedig az elektrolizálók gyártása:
Persze itt még túl kevés az adatpont, és azok is túl spekulatívak ahhoz, hogy a fenti grafikonból messzemenő következtetéseket vonjuk le, de azt el kell ismerni, hogy ígéretes a start.
forrás:villanyautosok.hu
