Aligha van ma olyan ingatlantulajdonos, illetve közműszámla-fizető, aki tavaly nyár óta ne lenne pontosan tisztában otthona gáz-, illetve áramfogyasztásával. Annál kevésbé közismert a hatékony energetikai felújítás menetrendje, az igazi rezsicsökkentés folyamata.
Hőszigetelés, nyílászárócsere és fűtéskorszerűsítés – ez az energetikai felújítások alfája és ómegája, pontosabban az a sorrend, amely szerint haladni érdemes egy megtervezett beruházás során.
Magyarországon két véglet közé szorult a felújítási piac: egyrészt rendkívül kevés a mélyfelújítás, másrészt sok a pazarlás, vagyis az energiamegtakarítást nem vagy alig eredményező beruházás
– mondta a Világgazdaságnak Illésné Szécsi Ilona, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa, a RenoPont projektmenedzsere.
A RenoPont projekt keretében a Magyar Energiahatékonysági Intézet európai uniós pályázatból épített ki olyan pilot irodahálózatot, amely az épületállomány megújulását hivatott segíteni jó gyakorlatok bemutatásával, hasznos tanácsokkal és mindenekelőtt szemléletformálással.
A legfontosabb ugyanis, hogy az energetikai korszerűsítés az energiaszükséglet tényleges és jelentős csökkenését eredményezze. Ezért
nem szabad, hogy a hőszigetelést és a nyílászárócserét megelőzze a fűtéskorszerűsítés,
hiszen már pusztán az első két beruházással akár 40-60 százalékkal csökkenthető egy épület fűtési-hűtési energiaszükséglete.
A hazai lakóépület-állomány energetikai állapota rendkívül elavult, az átlagos energetikai fűtési szükséglet két-két és félszerese a korszerű ingatlanokénak. Konkrétan, míg egy átlagos nagyságú, korszerű épület energiafogyasztása négyzetméterenként 100 kilowattóra évente, egy passzívházé maximum 40, addig Magyarországon 200-250 kilowattóra az átlag, a Kádár-kockák és a kilencvenes évek előtt épült ingatlanok pedig 400-500 kilowattórával üzemelnek.
Ez okozott pánikot tavaly, hiszen
a legtöbb korszerűtlen, régi kockaház bőven az átlagfogyasztás felett van, ha az egész házat lakják és fűtik.
Az, hogy nem ment csődbe a fél ország most, nem a tömeges energetikai felújításoknak köszönhető, hanem annak, hogy a legtöbben egyszerűen nem fűtik ki a házukat, egy szobát használnak télen.
Alulfűtöttség van – állapította meg Illésné Szécsi Ilona.
A MEHI 2021-ben végzett felmérése szerint évente 1 százalék az energetikai felújítási ráta, és csupán az épületállomány 0,4 százalékán végeznek mélyfelújítást.
Ha a 2050-ig vállalt klímasemlegességet szeretné elérni Magyarország, akkor a 3,8 millió lakás közül évente legalább 100-130 ezer mélyfelújítását kellene elvégezni a jelenlegi 15 ezer helyett.
A mélyfelújítások komplex előnyökkel járnak:
- növelik az energiabiztonságot, mivel csökkentik az energiafüggőséget,
- munkahelyeket teremtenek és tartanak fenn, ráadásul mindezt többségében vidéken,
- hozzájárulnak a légszennyezés csökkentéséhez (kívül-belül javítják a levegő minőségét, a lakók egészségi állapotát, hiszen megszűnik a penész, a doh, nincs szén-monoxid-szivárgás),
- vagyis összességében az egészségügyi kiadások is csökkennek általuk.
A KSH-val közösen végzett kutatás alapján a MEHI kimutatta azt is, hogy a felújított ngatlanok értéke 25–52 százalékkal nő. Az utóbbi akkor, ha 100 kilowattóra alá szorítják a négyzetméterenkénti energiaszükségletet a felújítás révén. A kutatásban kiderült az is, hogy a megrendelőket a rezsicsökkentés előtt elsősorban az esztétikai célkitűzések elérése motiválta a felújítási döntésnél, semmint az energiamegtakarítás lehetőségei.
Egy Kádár-kocka teljes mélyfelújítása mai áron 10-15 millió forint, ami tíz év alatt térül meg a töredékére csökkent rezsi révén
– tudtuk meg. A RenoPont projektmenedzsere szerint beszédes adalék, hogy míg egy burkolatcserénél senki sem nézi a megtérülést, a komfortérzet, az életminőség javítását eredményező energetikai felújításhoz pontos számításokat szeretnek látni a megrendelők.
A szemléletformálás időigényes, nem lehet elégszer és elég helyen hangoztatni, hogy a hőigény csökkentése az alapvető cél, nem az olcsó energia biztosítása. A fogyasztás csökkenése a felhasználói szokások és igények megváltoztatását is feltételezi.
Tévhitek is elterjedtek, például a napelemes pályázatok kapcsán az ingyenesség beleégett az emberek fejébe, noha semmi sincs és nem is volt ingyen – hangsúlyozta a szakértő.
Régi tévhit, hogy a hőszigetelés kevésbé éri meg, mint a többi beruházás, és
a félmegoldás is káros, amikor a félig becsomagolt házban lezajlott nyílászárócsere miatt hőhíd keletkezik, és bepenészedik az egész épület.
Nagyon fontos a tervezés, hogy az adott ingatlanra szabott, megfelelő sorrendben és mélységben végrehajtott felújítás legyen az eredmény, amihez szakértő tanácsadók segítségét kérni mindenképpen megéri. Akkor is fontos menetrendet készíteni, ha még nincs meg a kellő anyagi forrás végigmenni az ajánlott lépéseken. A többlépcsős felújítás során a rezsikiadásokon megtakarított összegek fedezetet képeznek a további felújításhoz, vagyis a folyamat pénzügyileg is jól ütemezhető.
Külön fejezet a társasházi felújítások témája, ahol a közösségeknek együtt kell lépniük, a tulajdonosok egyénileg legfeljebb a nyílászárócserét tudják végrehajtani.
Ilyen esetben is fontos az előrelátás, a tervezés, hogy például az ablakpárkány alatt legyen hely a későbbi hőszigetelésnek.
Az egyablakos tanácsadó hálózatok rendszere bevált és dinamikusan bővül szerte Európában. Ezek vitathatatlan előnye, hogy az ügyfeleknek nem kell a különböző hatóságokat, szakértőket végigjárni, hanem egyetlen helyen, egy ablaknál hozzáférnek minden információhoz – fogalmazta meg a RenoPontok sikerének titkát és létjogosultságukat a projektmenedzser.
