Akár 2-3 ezer széltorony is működhetne Magyarországon a jelenlegi 160-170 helyett – erről Tóth Boldizsár, a Megújuló Energia Szervezetek (MESZ) elnöke beszélt a VG-nek. Egy megújuló bázisú energiarendszer szerinte szélenergia nélkül nem tervezhető, az olyan, mint egy féllábú ember.
Kifejezte azt a reményét, hogy a szélenergia jelentősége a jelenlegi energiaválság időszakában felértékelődhet.
Már csak azért is, mert az elszálló energiaárak miatt a szélerőműves beruházások megtérülése kedvezőbb.
Milyen erős szél fúj Magyarország felett?
Békeidőben átlagosan nyolc-tíz éves megtérülési idővel kalkuláltak a piacon. Mivel azonban a szélturbinák működési ideje 30-35 év, a befektetés 20-25 éven át termő marad. Költségoldalon egyedül az 5 százalék körüli aránnyal bíró karbantartás jelentkezik. Az itthon működő szélturbinák zömében magántulajdonban vannak, de a sopronkövesdi szélpark az MVM tulajdona. Tóth Boldizsár megjegyezte, hogy a berendezések ára mintegy negyedével alacsonyabb, mint tíz éve.
A MESZ elnöke kitért rá, hogy bár a magyar szélklíma mérsékelt, nem mérhető az Északi-tengeréhez, de százméteres magasságban a szél erőssége elérheti a 6 méter per szekundum sebességet, ami jól hasznosítható energetikai céllal. Magyarország legszelesebb térségei egyébként Északnyugat-Magyarország és a Magas-Bakony. A 150 méter fölötti tartományban a szél erőssége 7 méter per szekundum körül alakulhat. Tóth Boldizsár ezt úgy kommentálta, hogy ez megfelelő mérték ahhoz, hogy a piaci beruházók egy eurócent állami támogatás nélkül is szélerőműveket építsenek.
Mi szól a szélenergia mellett?
Mivel a technológia időjárásfüggő, ezért a hatékonysága nem a legkedvezőbb, az általa megtermelt energia azonban hatékonyan felhasználható. Erre a MESZ elnöke példát is hozott: az egyre inkább az energiapolitikai fősodorba bekerülő hidrogén előállításához nagy mennyiségű villamos energia szükséges, amelyet a szélerőművek képesek betermelni a hálózatba.
Azt is megemlítette, hogy a naperőművekkel szemben a szélerőművek területigénye jóval kisebb,
viszont az előállított energiamennyiség két-háromszoros is lehet. „A Kisalföldön termelő gépek évente 4500-5000 megawattórára képesek. A mostani korszerűbb konstrukcióknál ugyanez már 6000 is lehet.”
A szabályozás nem kedvez a szélparkoknak
Bár a MESZ lobbizik a szélenergiáért, az ügy egyelőre mindössze teoretikus. Egy 2016-os kormányrendelet értelmében ugyanis nem lehetséges szélfarmot telepíteni a lakott területtől számított 12 kilométeres védőtávolságon belül. Ez a kikötés a gyakorlatban azt jelenti, hogy lényegében nincs olyan pont Magyarországon, ahol lehetséges szélerőművet felállítani.
A 12 kilométeres védősáv egyébként európai összevetésben szigorú. A hetekben jelent meg a sajtóban, hogy Lengyelországban megindulhatnak a szélerőmű-fejlesztések, miután a lengyel kormánya jóváhagyta a szélenergiával kapcsolatos szabályozás módosítására vonatkozó javaslatot. Így a befektetők előtt megnyílt az út, hogy a szárazföldön szélturbinákat telepítsenek. Ehhez a szabályozás szerint 1600 méteres védősávot kell képzeni.
Mi szól a szélenergia ellen?
A magyar kormány mindenesetre hosszú ideje konzekvens szakpolitikát vall a szélerőművek kérdésében. Álláspontja szerint a megújuló energiaforrások kategóriájában a magyar természeti adottságok a napenergia terén lényegesen jobban érvényesülnek, mint a szélenergia esetében.
Másfelől pedig azt is vallja, hogy szélenergia ellen szól annak tájképi, esztétikai és zajvédelmi hatása. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter még két éve a parlamentben azt mondta, hogy ha valaki egy szélerőmű zajhatását hallotta már, akkor nem szeretne annak közelében élni.
