Fogyasztás, termelés, import
Az emelkedő áramárak megtették a hatásukat: tavaly 2,5 százalékkal csökkent az áramfelhasználásunk az előző évhez képest. A havi bontású adatokból az is jól látszik, hogy a komolyabb mértékű takarékoskodás júliusban kezdődött, amikor bejelentették a rezsicsökkentés módosítását. Az év első öt hónapjában viszont annak ellenére is töretlenül növekedett a fogyasztás, hogy az áram tőzsdei ára már akkor is magas volt. Ez utóbbi fejlemény aligha tett jót a költségvetés és a külkereskedelmi mérleg hiányának. A teljes éves felhasználásunk 47.550 GWh-nál állt meg, amely nem tartalmazza a hálózati veszteséget, és az erőművek önfogyasztását.
A termelésünk elérte a 35.399 GWh-t, ami 2%-kal kevesebb az előző évinél, de még így is magasabb, mint a 2021-et megelőző kilenc év bármelyikében. Tavaly 12.151 GWh villamos energiát importáltunk, az import így 25,6 százalékot tett ki az áramfelhasználásból, ami minimális változást jelent a 2021-as arányhoz képest (26,3 százalék). Az import mértéke a téli hónapokban volt a legnagyobb, és a nyári hónapokban volt a legalacsonyabb, amikor a napelemek a legtöbb energiát termelték. Az importunk elsődleges forrása Szlovákia volt, amelyet Ausztria és Románia követett.
A hálózati veszteség aránya tavaly 5,3%-ot ért el, ez az érték szerencsére évről évre egyre alacsonyabb.
Energiamix
Az egyes energiaforrások közül továbbra is az atomenergia állt az első helyen 44,7 százalékkal. Itt lényeges változás nem történt, a 15.812 GWh-s adat szinte teljesen megegyezik az előző évek számaival, ám a növekvő termelésen belül némileg csökkent az aránya az elmúlt évtized során.
A földgáz is megőrizte második helyezését, a gázerőművek 8658 GWh-s termelése azonban tíz százalékkal marad el az előző évi értéktől, így a földgáz aránya az ország villamosenergia-mixén belül két százalékponttal csökkenve 24,5%-ot ért el tavaly.
A képzeletbeli dobogó harmadik helyén álló napenergia 2022-ben 23 százalékos növekedést produkálva 4649 GWh-val járult hozzá az ország ellátásához, ebből a háztáji napelemes rendszerek 1568 GWh-t mondhatnak magukénak, ami szinte pontosan egyharmados aránynak felel meg. Az országban tavaly előállított összes villamos energia 13,1 %-a származott napenergiából, az 50 kW alatti rendszerek pedig önmagukban 4,4 %-ot értek el.
Ez utóbbi adat azt jelenti, hogy már csak egy duplázás választja el a háztáji napelemeket attól, hogy megelőzzék a szénerőműves termelést, amely tavaly 3052 GWh-n állt. Ez egy hajszállal (53 GWh) kevesebb az előző évi termelésnél, és 8,6 százaléknak felel meg, így elmondható, hogy Magyarország még úgy sem tért vissza a szénhez, hogy a kormány részéről erre egyébként megvolt a szándék.
Az ötödik helyen a biomassza/biogáz állt 1932 GWh-val (5,5 százalék), majd pedig a szélenergia következett 605 GWh-val (1,7 százalék).
Ha a főbb kategóriákat nézzük, akkor így alakult az energiamix (zárójelben a 2021-es számok):
- atomenergia: 44,7% (44,7%)
- fosszilis energia: 34,2 % (35,1%)
- megújuló energia: 21,1% (19,2%)
