A technológia meglehetősen drága, komoly előny azonban, hogy a tároló tulajdonosának nem kell a hálózattól függenie, a megtermelt energiát akkor használja el, amikor akarja. Ez többek között áramkimaradás esetén lehet előnyös. A napelemes tárolók esetében az inverterre egyre fontosabb szerep hárul. A hagyományos inverterek sajnos ronthatnak az akkumulátorok működésén, ezért egyre több háztartásban választanak okosabb berendezéseket. A mesterséges intelligenciának köszönhetően a legújabb inverterek valóban a napelemes rendszer agyaként működhetnek, többek között az áramhasználati mintákat figyelembe véve képesek számolni.
Egy 10 kilowatt csúcsteljesítményű, napi 39 kilowattóra energiát előállító napelem esetében, amely naponta 19 kilowattóra felesleget termel, akkumulátor nélkül az előállított energia 49 százaléka a hálózatba kerül. Mivel egy tárolót az élettartam megóvása érdekében 10-90 százalék közé tölthető, a többletenergia tárolásához elvileg egy 24 kilowattórás berendezés lehet jó választás. Ha viszont már az akkumulátorok árát, valamint a termelés és a fogyasztás ingadozását is figyelembe vesszük, nem biztos, hogy ez a megfelelő stratégia.
Egy okosinverter éppen abban segíthet, hogy a megtermelt áramot a háztartás igényeinek és az akkumulátort kímélve lehessen használni. Az eszköz például képes arra, hogy akkor töltse az energiatárolót, amikor a napelemek éppen nem termelnek, a hálózati áramár viszont nagyon alacsony. A jó hír az, hogy sok hagyományos inverter átalakítható. Ily módon nem is feltétlenül szükséges drága, új berendezést vásárolni.
