A hőszivattyúk és a napelemek egyaránt jó választások lehetnek, sőt ezek együtt, egymást kiegészítve még hatékonyabban működnek. Köztudott, hogy egy napelemes rendszer a napsugárzásból képes elektromos áramot előállítani, amelyet aztán az otthoni berendezések működtetésére vagy éppen e-autó töltésére fordíthatunk. Az energia ugyanakkor elektromos fűtési rendszert is elláthat, amelynek fenntartása a hálózatról működtetve egyébként igen költséges lenne. A napelemek mellett a hőszivattyúk is egyre ismertebb, elterjedtebb megoldások, ezek lényege röviden, hogy a rendszer külső környezetből, például levegőből vagy talajból von el hőt, amelyet fűtés esetén növelve, hűtés esetén csökkentve ad át a lakóhelyiségnek.
A rendszer árammal működik, fogyasztása viszont jóval kisebb, mint mondjuk egy elektromos kazáné. Olyannyira, hogy a rendszer már önmagában 30 százalékkal képes mérsékelni a fogyasztást, az arány pedig tovább nőhet, ha a hőszivattyút napelemmel kombináljuk. A napelemes rendszer részben vagy egészben biztosíthatja a hőszivattyú üzemeltetéséhez szükséges energiát. Ezzel nemcsak a rezsit csökkentheti az érintett háztartás, hanem energiafüggőségét is mérsékelheti.
A hatékony, a hálózattól szinte teljesen független fűtési rendszer természetesen komoly tervezést és előkészületet igényel, fontos szempont például, hogy a napelemes és a hőszivattyús rendszer egyaránt a háztartást igényeinek megfelelő méretben épüljön ki. Amennyiben az otthon lakói tovább fokoznák függetlenségüket, akkumulátort is beszerezhetnek a rendszerek mellé. Noha ez jelentősen megnöveli a beruházás költségét, az energiabiztonságot is fokozza, a tavaly ősszel kihirdetett, átmeneti napelemes hálózati betáplálási stop miatt ráadásul az akkumulátor jelenti most az egyik megoldást, ha valaki napelemes rendszert akar kiépíteni.
