Az egészségkárosító épületek nemcsak hatalmas ökológiai lábnyomot hagynak maguk után, de csökkentik a bennük lakók produktivitását és a megbetegedések miatt növelik az egészségügyi kiadásokat.
Összességében a felújításokkal csaknem 4 milliárd eurót lehetne megspórolni Magyarországon, 2050-ig – hangsúlyozta. A legjellemzőbb probléma a penészesedés, ami a nemrég átadott otthonokban is jelen lehet.
A lakás túlzott szigetelése, a természetes szellőzés „lenullázása” ugyanúgy a gombák elszaporodását okozhatja, mint amennyire ez a régi, lepusztult, átnedvesedett falú épületekre jellemző.
Kovács Gábor szerint Magyarországon általános probléma, hogy a lakosság túl keveset szellőztet, mondván az ablakok kinyitása „zsebre megy”, a hideg beáramlása növeli a rezsiszámlákat. Ugyanakkor ezért sokkal nagyobb árat fizethetnek, ugyanis a rossz levegő folyamatos belélegzésével saját a egészségét kockáztatják. Kevesen tudják, de önmagában a lakás rendszeres átszellőztetése 40 százalékkal csökkenti az asztma kialakulásának esélyét – tette hozzá.
