Nagyjából azonos a hőmérséklet a magyar otthonokban, a fűtésszámlán megjelenő összeg azonban így is nagyon eltérő lehet – derül ki az Újház kutatásából.
A TÖBBSÉG (41%) 20-22 FOK KÖZÖTT TARTJA AZ OTTHONA HŐMÉRSÉKLETÉT, VAGYIS A VÁLASZOK ALAPJÁN AZ OPTIMÁLIS LAKÁSHŐMÉRSÉKLET TÉLEN ÁTLAGOSAN 21,2 FOK.
Az 50-59 év közöttiek inkább hűvösebbet, míg a 30 alattiak melegebb hőmérsékletet tartanak ideálisnak. Az, hogy milyen melegre fűtik az emberek az otthonaikat, azonban nem feltétlenül áll összefüggésben azzal, hogy mennyit költenek a fűtésre:azok, akik 5 000 forintot, vagy annál kevesebbet számolnak a fűtési költségekre, átlagosan 21,24 fokra fűtik a lakást, és nincs érezhetően melegebb azoknál sem, akik 20 000 forint feletti összeget fizetnek ki a fűtésszámlára – náluk
Az elmúlt időszakban szakértők gyakran nyilatkoztak úgy, hogy 1 Celsius-fok hőmérséklet-csökkentés akár 6%-os energiamegtakarítást eredményezhet, ám ezt a kutatásból származó adatok nem támasztják alá. A magas fűtésszámla okát másban is kereshetjük.Egyrészt tényező lehet az ingatlan mérete is, de még valószínűbb, hogy a termosztát állítgatásánál többet számít az, hogy mennyi energiára van szükség ahhoz, hogy otthonunkat a kívánt hőmérsékletre felfűtsük.
Ebben pedig az ingatlan energetikai hatékonysága játszik döntő szerepet. Ebből következik, hogy azok, akik jelentősen szeretnének spórolni a fűtési költségeiken, a termosztát letekerésével valószínűleg többet fognak veszíteni a komfortérzetükből, mint a rezsiszámlájukból.Különösen igaz ez arra a 48%-ra, aki jelenleg nem elégedett otthona hőtartó képességével. A teljes mintában 26% azok aránya, akik olyan ingatlanban élnek, aminek a becsült hővesztesége 20% felett van – vagyis a fűtésszámlájuk értékének 20%-ával ők csak az utcát fűtötték.
„Napjainkban már lényegesen korszerűbb építőanyagok és szigetelőanyagok állnak rendelkezésünkre, mint akár csak néhány évtizeddel korábban is. Éppen ezért az utólagos szigetelési, korszerűsítési munkákkal jelentős mértékben lehet javítani a régebbi épületek energiahatékonyságán, ehhez azonban tudni kell, hol szökik el a hő, és az adott területen milyen szigetelési megoldások a legideálisabbak. Az Újház Rezsicsökkentő Kisokosában azért gyűjtöttünk össze minden releváns információt, hogy segítsünk eligazodni az információk között azoknak, akik otthonukat fenntarthatóbá tennék.” – mondta dr. Rázsóné Szórády Csilla, az Újház vezérigazgatója.
A hőveszteségért a legtöbben (45%) a nem megfelelő nyílászárókat okolják, ezt követik a nem megfelelően szigetelt falak (32%), a tető (14%) és jóval kevesebben (5%) gondolnak arra, hogy a padló lenne a hőveszteség szempontjából kritikus pont. Fontos tudni, hogy egy nem megfelelően szigetelt átlagos magyar családi ház esetében a falakon keresztül 30-40%, a tetőn át 20-30%, a nyílászárókon keresztül 15-25%, a padlón 10-15% hő távozik, vagyis itt is érdemes lehet vizsgálódni, ha a magas fűtésszámla okát keressük.
Akár utólagos szigeteléssel a hőveszteség mértékén jelentősen lehet javítani, az energiaárak növekedésével pedig sok válaszadó számára aktuálissá is váltak a hőtartó képességet célzó fejlesztések. A megkérdezettek közel 40%-a még nem rendelkezik konkrét tervekkel, de elképzelhetőnek tartja, hogy belevág egy korszerűsítésbe. A megkérdezettek közel harmada tervez korszerűsítést, jellemzően a falak szigetelését (56%) és a nyílászárók cseréjét (40%) vagy korszerűsítését (31%), de aránylag sokan gondolkodnak a tető szigetelésében (29%) is. A tető teljes cseréjét és a homlokzati szigetelést egyaránt 15% tervezi, az utólagos aljzatszigetelés azonban mindössze 10% terveiben szerepel.
Azon válaszadók 26%-a, akik nem elégedettek az ingatlanuk hőtartó-képességével, nem szeretnének több időt és pénzt vesztegetni, és még a jövő év vége előtt tervezik, hogy belevágnak valamilyen energetikai korszerűsítésbe – a válaszadók legtöbbje (18%) napelembe ruházna be, de népszerűek a kiegészítő fűtéshez használt elektromos panelek is (17%). Az energiahatékonyságot javító fejlesztések pedig előre láthatóan 2023-ban sem állnak majd meg: további 22% ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a következő évben belevágna az energetikai korszerűsítési munkálatokba, abban bízva, hogy legalább a következő fűtési vagy hűtési szezonban sikerül visszafogni a számláit.
